2015. május 15., péntek at 13:03 with
- és s i k í t, rondán, nem élesen, hanem mééééélyen, iszonyú haraggal, és.
- [szünet]
- régiúj frizura, divatbemutató a RAMban és egy harapásnyi pesti éjszaka kiülős kocsmában. a belső udvarban párbeszéd: a fiú azt mondja, hisz bennem, hogy jó tanár lennék, hogy szerinte gyönyörű a kiejtésem, és megvan a képességem, és mondom, valószínűleg beigazolok valami multihoz, azt mondja, hagyjam már, azt mondja, vagyok én balázs boldizsár, el tud képzelni tuti fordítónak, "és tudod, minek még?" kérdezi.
[nem tudom.]
"írónak," azt mondja.
[a srác nem ismer. most találkozunk másodjára. a beszédmodorom az?]
hisz bennem egy fele-idegen, és én magamban már régen nem. - hétfőn egy férfi, a távolból megszólít. "bocsánat, de annyira csinos. meginna velem valamit?" talán először van, hogy tisztelettel kérdezi valaki. nemet mondok, mert van valakim, de megköszönöm.
- végzem|a|dolgomat|és|még|mindig|megy || várom|a|saját|összeomlásomat (elkerülhetetlen? mi van, ha nem? mi van, ha végigcsinálom?)
- kiégtem? fogok még valaha valami igazán meghatározót érni? van bármi értelme? most kéne abbahagynom? vagy most? vagy most? vagy most kéne belekezdenem? most kéne megint büszkének lennem?
