mikor volt utoljára ennyire oké minden. Még mindig rengeteg dolog van, amit elvárok magamtól, amiben jobbnak kéne lennem, de hé-hé, haladok. (És mindig elhatározom, hogy blogolni fogok róla, hogy rögzítsem a lépéseimet.)

Életemben először van normális (fantasztikus) párkapcsolatom.

Már nem akarom letépni az arcom, ha tükörbe nézek, talán egy éve.

Kevesebbet írok (kevesebb időm van), de azt jobban.

Mindjárt lediplomázok (úristen) és a levegőben tavasz van.

Hallgatom, ahogy a fákkal felesel a szél, és ez elég.